Napjainkban egyre szaporodnak a légkondicionált irodák, üzletek, lakások, számítógépes központok, sőt épületek amelyek teljes egészében klimatizáltak.
A klimatizáláson vagy más néven légkondicionáláson valamely zárt tér, helyiség levegőjének a kezelését értjük oly módon, hogy a levegő hőmérsékletét, páratartalmát, tisztaságát szabályozzuk a technológia, illetve a jó közérzet által meghatározott értékre.
A levegő kezelésének célját a helyiségben folyó tevékenység határozza meg. Nyílván más az oka, ha egy irodát légkondicionálunk, mint ha egy számítógéptermet, egy műhelyt vagy egy kórházi műtőt.
Az irodák, szállodák, lakások klimatizálásának célja legtöbbször a modern, könnyűszerkezetes épületek hátrányos hőtechnikai tulajdonságainak ellensúlyozása, míg a számítógéptermekben, telefonközpontokban a gépek által leadott hő elvitele és a levegő előírt tisztaságának a betartása a cél.
Felhasználás szempontjából két fő csoportra oszthatjuk a klímarendszereket: komfort klímákra és technológiai klímarendszerekre.
A jó közérzethez szükséges légállapot paramétereinek meghatározása számokban csak tól‑ig lehetséges ugyanis minden ember hőérzete más-más. Ha pl: egy légkondicionált helyiségben csak ketten tartózkodnak akkor sem biztos, hogy nagy lesz az egyetértés a klímakészüléktől kért hőmérséklet beállításával kapcsolatban. Szervezetünk állandó belső hőmérsékleten dolgozik. Kellemes a közérzet, ha a szervezet fölös hőjét a kívánatos testhőmérséklet megtartásával képes leadni. A testből a felesleges hő egyidejűleg három különböző hőközlési folyamattal távozik: konvekcióval, sugárzással, és elpárologtatással. A konvekciós és sugárzásos hőcsere a test szabad bőrfelületének arányától, vagyis a ruházattól a környező felületek felületi hőmérsékletétől és a helyiségben uralkodó légmozgástól függ. Ha a levegő hőmérséklete növekszik , akkor a bőrfelület és a levegő közötti hőfokkülönbség csökken, ezzel együtt csökken a konvekcióval leadott hő mennyisége is, ha a hőmérséklet +27oC-ra vagy a fölé emelkedik, a konvektív hőleadás meg is szűnik, hiszen normál ruházat mellett a test átlagos felületi hőmérséklete szintén kb. +27oC. A légsebesség növelésével a konvekciós hőleadás és a párologtatás gyorsul. Túlságosan nagy légsebességnél azonban huzatérzet lép fel, mely túl azon, hogy kellemetlen, még az egészségre is káros lehet.
Tehát az egyén tevékenységi szintjének és ruházatának figyelembevételével a komfortérzést befolyásoló tényezők a következők: levegő hőmérséklete, a környező felületek hőmérséklete, a levegő sebessége és a levegő nedvességtartalma.
A témához kapcsolódó lapjaink: